Hóseás 13
Megváltás a halálból. A bűn rombolása
1Efraim szólott volt, rettegés: nagygyá lett Izráelben, de vétkezett a Baállal, és meghalt. †1Móz 19,24 2Kir 15,29 Ésa 1,5 2Most is többítik bűneiket és csinálnak magoknak öntött képeket az ő ezüstjökből, bálványokat az ő eszök szerint. Képfaragók csinálmánya mindaz! Róluk mondják: Emberek, a kik áldoznak, borjúkat csókolnak! †Hós 2,7 Hós 4,12 Hós 8,4 Hós 8,11-14 Hós 10,1 Hós 11,2 Hós 12,11 3Azért olyanná lesznek, mint a reggeli felhő és mint a harmat, a mely korán eltűnik; mint a szérűről elsodort polyva és mint a kéménynek füstje. †Zsolt 1,4 Zsolt 35,5 Zsolt 37,20 Ésa 17,13 Ésa 41,15 4Pedig én vagyok az Úr, a te Istened Égyiptom földétől fogva. Nem ismerhetsz más Istent kivülem, és rajtam kivül nincs más szabadító! †Hós 12,9 2Móz 3,14-15 5Én ismertelek téged a pusztában, az eltikkadt földön. †Hós 11,1 Hós 11,3-4 5Móz 32,10 6A mint legeltek: elteltek; elteltek és szívök felfuvalkodék: azért hát elfelejtkezének rólam. †Hós 4,7 Hós 7,15 Hós 10,1 7De olyan is leszek hozzájok, mint az oroszlán; mint a párducz, úgy lesekedem az úton. †Hós 5,14 8Rájok rohanok, mint a kölykétől megfosztott medve, és széttépem szívök borítóját, és felfalom ott őket, mint egy nőstény oroszlán. A mezei vad szaggatja szét őket! †Hós 4,4 1Kir 12,28-30 9Romlásodra lett Izráel, hogy ellenem törekedtél, a te segítőd ellen. †Hós 13,4 Ésa 1,31 Ésa 55,6 10Hol van hát a te királyod, hol van, hogy megoltalmazzon minden városodban? És biráid, a kik felől ezt mondád: Adj nékem királyt és fejedelmeket! †1Sám 8,5 11Adtam néked királyt haragomban, és elvettem az én búsulásomban! †1Sám 8,7 1Sám 10,21-24 12Egybe van kötve Efraim álnoksága; eltéve az ő bűne! †Zsolt 11,5 13A szülőasszony kínjai lepik meg őt; oktalan fiú ő, mert a kellő időben nem jő ki anyjának méhéből. †Ésa 29,21 14Megváltom őket a Seol hatalmából! Megmentem őket a haláltól! Hol van a te veszedelmed oh halál?! Hol van a te romlásod oh Seol?! Megbánás elrejtetett én előlem. †1Kor 15,55 15Mert bár a testvérek közt ő a legvirágzóbb: feljő a keleti szél, az Úr szele támad fel a pusztából; kiszárad kútfeje, elapad forrása: az rabolja ki minden drága kincseinek tárházát. †Hós 8,3 Hós 8,7-8 Hós 12,1 Hós 10,14