János 12

Krisztus megkenetése Bethániában

¹Jézus azért hat nappal a husvét előtt méne Bethániába, a hol a megholt Lázár vala, a kit feltámasztott a halálból. Mát 26,6 Márk 14,3 ²Vacsorát készítének azért ott néki, és Mártha szolgál vala fel; Lázár pedig egy vala azok közül, a kik együtt ülnek vala ő vele. Zsolt 69,22 ³Mária azért elővévén egy font igazi, drága nárdusból való kenetet, megkené a Jézus lábait, és megtörlé annak lábait a saját hajával; a ház pedig megtelék a kenet illatával. Ján 12,31 ⁴Monda azért egy az ő tanítványai közül, Iskáriótes Júdás, Simonnak fia, a ki őt elárulandó vala: Ján 1,3 Luk 24,1 Ján 20,1 ⁵Miért nem adták el ezt a kenetet háromszáz dénáron, és miért nem adták a szegényeknek? 5Móz 21,23 ⁶Ezt pedig nem azért mondá, mintha néki a szegényekre volna gondja, hanem mivelhogy tolvaj vala, és nála vala az erszény, és amit abba tesznek vala, elcsené. Ján 13,29 ⁷Monda azért Jézus: Hagyj békét néki; az én temetésem idejére tartogatta ő ezt. Ján 17,10 ⁸Mert szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok. 5Móz 15,11 Mát 26,11 Márk 14,7 ⁹A zsidók közül azért nagy sokaság értesült vala arról, hogy ő ott van: és oda menének nemcsak Jézusért, hanem hogy Lázárt is lássák, a kit feltámasztott a halálból. Ján 11,43-44 ¹⁰A papifejedelmek pedig tanácskozának, hogy Lázárt is megöljék; 2Móz 12,46 ¹¹Mivelhogy a zsidók közül sokan ő miatta menének oda és hivének a Jézusban. Zak 12,10

Krisztus bevonulása Jeruzsálembe

¹²Másnap a nagy sokaság, a mely az ünnepre jött vala, hallván, hogy Jézus Jeruzsálembe jő, Ján 7,13 Ján 9,22 Ján 12,42 ¹³Pálmaágakat vőn, és kiméne elébe, és kiált vala: Hozsánna: Áldott, a ki jő az Úrnak nevében, az Izráelnek ama királya! Mát 21,9 Márk 11,9 Luk 19,38 Zsolt 118,26 ¹⁴Találván pedig Jézus egy szamarat, felüle arra, a mint meg van írva: ¹⁵Ne félj Sionnak leánya: Ímé a te királyod jő, szamárnak vemhén ülve. Zak 9,9 ¹⁶Ezeket pedig nem értették eleinte az ő tanítványai: hanem mikor megdicsőítteték Jézus, akkor emlékezének vissza, hogy ezek ő felőle vannak megírva, és hogy ezeket mívelték ő vele. ¹⁷A sokaság azért, a mely ő vele vala, mikor kihívta Lázárt a koporsóból és feltámasztotta őt a halálból, bizonyságot tőn. Mát 28,1 Márk 16,1 Luk 24,1 ¹⁸Azért is méne ő elébe a sokaság, mivel hallá, hogy ezt a csodát mívelte vala. ¹⁹Mondának azért a farizeusok egymás között: Látjátok-é, hogy semmit sem értek? Ímé, mind e világ ő utána megy. Ján 17,8

Krisztus halálának gyümölcséről

²⁰Néhány görög is vala azok között, a kik felmenének, hogy imádkozzanak az ünnepen: ²¹Ezek azért a galileai Bethsaidából való Filephez menének, és kérék őt, mondván: Uram, látni akarjuk a Jézust. Ján 1,45 ²²Megy vala Filep és szóla Andrásnak, és viszont András és Filep szóla Jézusnak. Ján 12,27 ²³Jézus pedig felele nékik, mondván: Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az embernek Fia. Ján 17,1 ²⁴Bizony, bizony mondom néktek: Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad; ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem. Mát 26,31 Márk 14,27 ²⁵A ki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyűlöli a maga életét e világon, örök életre tartja meg azt. Mát 10,39 Mát 16,25 Márk 8,35 Luk 9,24 Luk 17,33 ²⁶A ki nékem szolgál, engem kövessen; és a hol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és a ki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya. Ján 14,3 Ján 17,24 1Thess 4,17 ²⁷Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára. Ján 3,35 Ján 13,3 ²⁸Atyám, dicsőítsd meg a te nevedet! Szózat jöve azért az égből: Meg is dicsőítettem, és újra megdicsőítem. 1Ján 5,20 ²⁹A sokaság azért, a mely ott állt és hallotta vala, azt mondá, hogy mennydörgött; mások mondának: Angyal szólt néki. Ján 4,34 ³⁰Felele Jézus és monda: Nem én érettem lőn e szó, hanem ti érettetek. Márk 16,9 ³¹Most van e világ kárhoztatása; most vettetik ki e világ fejedelme: Ján 8,1-4 ³²És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonszok. Ján 3,14 Ján 8,28 ³³Ezt pedig azért mondá, hogy megjelentse, milyen halállal kell meghalnia. Ján 16,27 ³⁴Felele néki a sokaság: Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökké megmarad: hogyan mondod hát te, hogy az ember Fiának fel kell emeltetnie? Kicsoda ez az ember Fia? 2Sám 7,13 Zsolt 72,17 Zsolt 89,29-36 Zsolt 110,4 Ésa 9,6-7 Ezék 37,25 Dán 2,44 Dán 7,14-27 ³⁵Monda azért nékik Jézus: Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, a míg világosságotok van, hogy sötétség ne lepjen meg titeket: és a ki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy. Ján 1,9 ³⁶Míg a világosságotok megvan, higyjetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek. Ezeket mondá Jézus, és elmenvén, elrejtőzködék előlük. Ján 12,21

A zsidók hitetlensége

³⁷És noha ő ennyi jelt tett vala előttük, mégsem hivének ő benne: Ján 6,39 Ján 10,28 Ján 18,9 ³⁸Hogy beteljesedjék az Ésaiás próféta beszéde, a melyet monda: Uram, ki hitt a mi tanításunknak? és az Úr karja kinek jelentetett meg? Ésa 53,1 ³⁹Azért nem hihetnek vala, mert ismét monda Ésaiás: Mát 16,19 Mát 18,18 ⁴⁰Megvakította az ő szemeiket, és megkeményítette az ő szívöket; hogy szemeikkel ne lássanak és szívökkel ne értsenek, és meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket. Ésa 6,9 Mát 13,14 Márk 4,12 Luk 8,10 Csel 28,27 Róm 11,8 ⁴¹Ezeket mondá Ésaiás, a mikor látá az ő dicsőségét; és beszéle ő felőle. Ésa 6,1 ⁴²Mindazáltal a főemberek közül is sokan hivének ő benne: de a farizeusok miatt nem vallák be, hogy ki ne rekesztessenek a gyülekezetből: Ján 7,48 ⁴³Mert inkább szerették az emberek dicséretét, mintsem az Istennek dicséretét. Ján 5,44 ⁴⁴Jézus pedig kiálta és monda: A ki hisz én bennem, nem én bennem hisz, hanem abban, a ki elküldött engem. Zsid 9,14 ⁴⁵És a ki engem lát, azt látja, a ki küldött engem. Ján 14,9 ⁴⁶Én világosságul jöttem e világra, hogy senki ne maradjon a sötétségben, a ki én bennem hisz. Ján 8,12 Ján 9,5 ⁴⁷És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot. Ján 3,17 ⁴⁸A ki megvet engem és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, a ki őt kárhoztassa: a beszéd, a melyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon. ⁴⁹Mert én nem magamtól szóltam; hanem az Atya, a ki küldött engem, ő parancsolta nékem, hogy mit mondjak és mit beszéljek. Ján 14,10 ⁵⁰És tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. A miket azért én beszélek, úgy beszélem, a mint az Atya mondotta vala nékem.