János 3

Krisztus beszélgetése Nikodémussal

¹Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ján 7,50 Ján 19,39 ²Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, a melyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele. Ján 9,16-33 ³Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. Tit 3,5 Mát 18,3 ⁴Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é? Ján 5,31 ⁵Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. ⁶A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az. Mát 27,31 Márk 15,22 Luk 23,25 ⁷Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek. 5Móz 17,6 5Móz 19,15 ⁸A szél fú, a hová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, a ki Lélektől született. Préd 11,5 ⁹Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek? Mát 27,37 Márk 15,26 Luk 23,38 ¹⁰Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket? Ján 4,14 ¹¹Bizony, bizony mondom néked, a mit tudunk, azt mondjuk, és a mit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok. Ján 3,32 ¹²Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek? 1Ján 3,23 ¹³És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, a ki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, a ki a mennyben van. Eféz 4,9 ¹⁴És a miképen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképen kell az ember Fiának felemeltetnie. 4Móz 21,9 ¹⁵Hogy valaki hiszen ő benne, el ne veszszen, hanem örök élete legyen. 1Ján 5,10-11 ¹⁶Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Róm 5,8 Róm 8,32 1Ján 4,9 ¹⁷Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa. Ján 12,47 Luk 9,56 ¹⁸A ki hiszen ő benne, el nem kárhozik; a ki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. Ján 3,36 Ján 5,24 Ján 6,40-47 Ján 20,21 ¹⁹Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. Ján 1,5 Ján 1,9-10 ²⁰Mert minden, a ki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek; Jób 24,13 ²¹A ki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek. Eféz 5,8

Keresztelő János bizonyságot tesz Krisztusról

²²Ezután elméne Jézus az ő tanítványaival a Júdea földére; és ott időzék velök, és keresztele. Ján 10,28 Ján 17,12 Ján 18,9 ²³János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és megkeresztelkedének. Mát 3,6 Márk 1,5 Luk 3,7 ²⁴Mert János még nem vetteték a tömlöczbe. Mát 14,3 ²⁵Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felől. Mát 13,55 Márk 6,3 Luk 4,22 ²⁶És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! A ki veled vala a Jordánon túl, a kiről te bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki. Ján 1,7 Ján 1,15 Ján 1,26 Ján 1,34 Mát 3,11 Márk 1,7 Luk 3,16 ²⁷Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki. 1Kor 4,7 ²⁸Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a Krisztus, hanem hogy ő előtte küldettem el. Ján 1,20 ²⁹A kinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, a ki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt. Ján 1,18 Mát 11,27 Luk 10,22 ³⁰Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom. ³¹A ki felülről jött, feljebb való mindenkinél. A ki a földről való, földi az és földieket szól; a ki a mennyből jött, feljebb való mindenkinél. Ján 8,23 ³²És arról tesz bizonyságot, a mit látott és hallott; és az ő bizonyságtételét senki sem fogadja be. Ján 3,11 ³³A ki az ő bizonyságtételét befogadja, az megpecsételte, hogy az Isten igaz. 1Ján 5,10-11 ³⁴Mert a kit az Isten küldött, az Isten beszédeit szólja; mivelhogy az Isten nem mérték szerint adja a Lelket. Ján 3,13 ³⁵Az Atya szereti a Fiút, és az ő kezébe adott mindent. Ján 13,3 Ján 17,2 Mát 11,27 Mát 28,18 Luk 10,22 Zsid 2,8 ³⁶A ki hisz a Fiúban, örök élete van; a ki pedig nem enged a Fiúnak, nem lát életet, hanem az Isten haragja marad rajta. Ján 3,18 Ján 5,24 Ján 6,40-47 Ján 20,21