Jób 31
Jób beszédeinek befejezése: erősíti, hogy feddhetetlenül járt Isten és emberek előtt
1Szövetségre léptem szemeimmel, és hajadonra mit sem ügyeltem. Zsolt 119,37 2És mi volt jutalmam Istentől felülről; vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból? Zsolt 31,10 Jób 17,6 3Avagy nem az istentelent illeti-é romlás, és nem a gonosztevőt-é veszedelem? Ésa 66,24 Máté 25,41 4Avagy nem láthatta-é utaimat, és nem számlálhatta-é meg lépéseimet? Zsolt 10,17 5Ha én csalárdsággal jártam, vagy az én lábam álnokságra sietett: Zsolt 35,4 Zsolt 40,15 6Az ő igazságának mérlegével mérjen meg engem, és megismeri Isten az én ártatlanságomat! 2Sám 16,5-11 7Ha az én lépésem letért az útról és az én lelkem követte szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt: 8Hadd vessek én és más egye meg, és tépjék ki az én maradékaimat gyökerestől! Zsolt 10,9 9Ha az én szívem asszony után bomlott, és leselkedtem az én felebarátomnak ajtaján: Péld 7,8-9 10Az én feleségem másnak őröljön, és mások hajoljanak rája. Jób 31,7-8 11Mert gyalázatosság volna ez, és birák elé tartozó bűn. 3Móz 20,10 12Mert tűz volna ez, a mely pokolig emésztene, és minden jövedelmemet tövestől kiirtaná. Péld 6,26-29 13Ha megvetettem volna igazát az én szolgámnak és szolgálómnak, mikor pert kezdtek ellenem: 14Mi tevő lennék, ha felkelne az Isten, és ha meglátogatna: mit felelnék néki? 1Móz 18,25 Zsolt 18,21-25 15Nem az teremtette-é őt is, a ki engem teremtett anyám méhében; nem egyugyanaz formált-é bennünket anyánk ölében? Jób 34,19 Péld 22,2 16Ha a szegények kivánságát megtagadtam, és az özvegy szemeit epedni engedtem; Jak 1,27 17És ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva abból nem evett; Préd 11,2 18Hiszen ifjúságom óta, mint atyánál nevekedett nálam, és anyámnak méhétől kezdve vezettem őt! Zsolt 37,26 19Ha láttam a ruhátlant veszni indulni, és takaró nélkül a szegényt; Máté 25,44-45 Ésa 58,7 20Hogyha nem áldottak engem az ő ágyékai, és az én juhaim gyapjából fel nem melegedett; Jób 15,35 Ésa 59,4 21Ha az árva ellen kezemet felemeltem, mert láttam a kapuban az én segítségemet; Péld 5,22 Zsolt 9,16 22A lapoczkájáról essék ki a vállam, és a forgócsontról szakadjon le karom! 23Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék! Péld 22,23 Zsolt 17,4 Zsolt 119,120 24Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt mondtam az olvasztott aranynak: Én bizodalmam! 2Sám 23,1 25Ha örültem azon, hogy nagy a gazdagságom, és hogy sokat szerzett az én kezem; Ésa 6,3 26Ha néztem a napot, mikor fényesen ragyogott, és a holdat, mikor méltósággal haladt, Máté 21,16 27És az én szívem titkon elcsábult, és szájammal megcsókoltam a kezemet: Zsolt 102,26 28Ez is biró elé tartozó bűn volna, mert ámítottam volna az Istent oda fent! 2Móz 22,20 5Móz 13,12-16 29Ha örvendeztem az engem gyűlölőnek nyomorúságán, és ugráltam örömömben, hogy azt baj érte; 30(De nem engedtem, hogy szájam vétkezzék azzal, hogy átkot kérjek az ő lelkére!) Máté 5,14 31Ha nem mondták az én sátorom cselédei: Van-é, a ki az ő húsával jól nem lakott? Jer 27,6 32(A jövevény nem hált az utczán, ajtóimat az utas előtt megnyitám.) 1Móz 1,28-29 33Ha emberi módon eltitkoltam vétkemet, keblembe rejtve bűnömet: Zsolt 32,3-5 Péld 28,13 34Bizony akkor tarthatnék a nagy tömegtől, rettegnem kellene nemzetségek megvetésétől; elnémulnék és az ajtón sem lépnék ki! 2Sám 23,1 35Oh, bárcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ímé, ez a végszóm: a Mindenható feleljen meg nékem; és írjon könyvet ellenem az én vádlóm. Zsolt 138,1-2 36Bizony én azt a vállamon hordanám, és korona gyanánt a fejemre tenném! Zsolt 31,8-9 37Lépteimnek számát megmondanám néki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá! 2Sám 22,1-51 38Ha földem ellenem kiáltott és annak barázdái együtt siránkoztak; Zsolt 7,9-12 39Ha annak termését fizetés nélkül ettem, vagy gazdájának lelkét kioltottam: 40Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végződnek a Jób beszédei.