Jób 35
Elihu harmadik beszéde: az ember csak magának árt panaszkodásával. Isten igaz ítéletet tart
1Tovább is felele Elihu, és monda: 2Sám 22,1-2 2Azt gondolod-é igaznak, ha így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené? 3Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belőle? Mivel várhatok többet, mintha vétkezném? Zsid 2,13 4Én megadom rá néked a feleletet, és barátaidnak te veled együtt. Zsolt 66,17-19 5Tekints az égre és lásd meg; és nézd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted! Zsolt 116,3 1Sám 19,10-12 1Sám 23,26 2Sám 21,15-17 6Hogyha vétkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasítod bűneidet, mit ártasz néki? 7Ha igaz vagy, mit adsz néki, avagy mit kap a te kezedből? Zsolt 16,8 8Az olyan embernek árt a te gonoszságod, mint te vagy, és igazságod az ilyen ember fiának használ. Bir 5,4-5 9A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt; Zsid 12,29 10De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, a ki hálaénekre indít éjszaka; Ésa 19,1 11A ki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál? 2Móz 15,18-22 12Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt; Jób 27,8-9 13Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint. 2Móz 24,17 14Hátha még azt mondod: Te nem látod őt; az ügy előtte van és te reá vársz! 1Sám 7,10 15Most pedig, mivel nem büntet haragja, és nem figyelmez a nagy álnokságra: Bir 5,20 16Azért tátja fel Jób hívságra a száját, és szaporítja a szót értelem nélkül.