Jób 39

Folytatás: az állatok világában nyilatkozó csodák Isten bölcsességét tanusítják

¹Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é; Zsolt 104,20-22 ²Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek? Zsolt 116,12-14 Zsid 2,11-12 ³Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök? Zsolt 147,9 Máté 6,26 ⁴Tudod-é a kőszáli zergék ellésének idejét; megvigyáztad-é a szarvasok fajzását? Zsolt 9,13 Zsolt 40,18 ⁵Megszámláltad-é a hónapokat, a meddig vemhesek; tudod-é az ellésök idejét? Zsolt 56,13-14 ⁶Csak összegörnyednek, elszülik magzataikat, vajudásaiktól megszabadulnak. Jób 39,25 Ésa 65,13 ⁷Fiaik meggyarapodnak, a legelőn nagyranőnek, elszélednek és nem térnek vissza hozzájok. Zsolt 72,11 Malak 1,11 ⁸Ki bocsátotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamárnak kötelét, Zsolt 24,1-2 ⁹A melynek házául a pusztát rendelém, és lakóhelyéül a sósföldet? Jer 2,24 ¹⁰Kineveti a városbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsár kiáltozását. Zsolt 110,2-3 ¹¹A hegyeken szedeget, az ő legelőjén mindenféle zöld gazt felkeres. Zsolt 69,37 Zsolt 102,29 ¹²Akar-é szolgálni néked a bölény? Avagy meghál-é a te jászolodnál? Zsolt 80,2 Ján 10,11 Jel 7,16-17 ¹³Oda kötheted a bölényt a barázdához kötelénél fogva? Vajjon boronálja-é a völgyeket utánad? ¹⁴Bízhatol-é benne, mivelhogy nagy az ereje, és munkádat hagyhatod-é reá? Jer 31,35 ¹⁵Hiszed-é róla, hogy vetésedet behordja, és szérűdre betakarítja? Zsolt 3,6-7 Zsolt 49,16 Zsolt 86,13 ¹⁶Vígan leng a struczmadár szárnya: vajjon az eszterág szárnya és tollazata-é az? Zsolt 92,11 ¹⁷Hiszen a földön hagyja tojásait, és a porral költeti ki! Zsolt 27,4 ¹⁸És elfeledi, hogy a láb eltiporhatja, és a mezei vad eltaposhatja azokat. 2Sám 23,1 ¹⁹Fiaival oly keményen bánik, mintha nem is övéi volnának; ha fáradsága kárba vész, nem bánja; 2Pét 3,5 ²⁰Mert Isten a bölcseséget elfeledtette vele, értelmet pedig nem adott néki. Zsolt 15,1-5 ²¹De hogyha néki ereszkedik, kineveti a lovat és lovagját. ²²Te adsz-é erőt a lónak, avagy a nyakát sörénynyel te ruházod-é fel? ²³Felugraszthatod-é, mint a sáskát? Tüsszögése dicső, félelmetes! ²⁴Lábai vermet ásnak, örvend erejének, a fegyver elé rohan. Zsolt 118,19 ²⁵Neveti a félelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver elől; ²⁶Csörög rajta a tegez, ragyog a kopja és a dárda: Jób 39,7 ²⁷Tombolva, nyihogva kapálja a földet, és nem áll veszteg, ha trombita zeng. Jób 39,8 ²⁸A trombitaszóra nyerítéssel felel; messziről megneszeli az ütközetet, a vezérek lármáját és a csatazajt. ²⁹A te értelmed miatt van-é, hogy az ölyv repül, és kiterjeszti szárnyait dél felé? Zsolt 22,5-6 ³⁰A te rendelésedre száll-é fent a sas, és rakja-é fészkét a magasban? Ésa 28,16 Róm 10,11 ³¹A kősziklán lakik és tanyázik, a sziklák párkányain és bércztetőkön. Zsolt 5,9 Zsolt 27,11 ³²Onnét kémlel enni való után, messzire ellátnak szemei. Zsolt 18,3 ³³Fiai vért szívnak, és a hol dög van, mindjárt ott terem. Zsolt 103,17 Zsolt 106,1

Jób megalázza magát Isten előtt

³⁴Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda: Jób 38,1 ³⁵A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki! ³⁶És szóla Jób az Úrnak, és monda: Jób 36,22 ³⁷Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem. 5Móz 28,1-14 ³⁸Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé! Ésa 43,25