Jób 41
Folytatás: a nagy czethalon (a héber szó szerint krokodiluson) rajzolja Isten a hatalmát
1Kihúzhatod-é a leviáthánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel? Zsolt 5,6-7 Zsolt 11,5 2Húzhatsz-é gúzst az orrába, az állát szigonynyal átfurhatod-é? 3Vajjon járul-é elődbe sok könyörgéssel, avagy szól-é hozzád sima beszédekkel? Jób 41,3-6 4Vajjon frigyet köt-é veled, hogy fogadd őt örökös szolgádul? Zsolt 1,1-2 Zsolt 18,22-23 5Játszhatol-é vele, miként egy madárral; gyermekeid kedvéért megkötözheted-é? Mik 7,8 6Alkudozhatnak-é felette a társak, vagy a kalmárok közt feloszthatják-é azt? Zsolt 18,38-39 7Tele rakhatod-é nyársakkal a bőrét, avagy szigonynyal a fejét? Zsolt 3,6-7 8Vesd rá a kezedet, de megemlékezzél, hogy a harczot nem ismételed. Zsolt 23,6 Zsolt 42,2-3 9Ímé, az ő reménykedése csalárd; puszta látása is halálra ijeszt! Zsolt 31,21 10Nincs oly merész, a ki őt felverje. Ki hát az, a ki velem szállna szembe? 11Ki adott nékem elébb, hogy azt visszafizessem? A mi az ég alatt van, mind enyém! 12Nem hallgathatom el testének részeit, erejének mivoltát, alkotásának szépségét. 13Ki takarhatja fel ruhája felszínét; két sor foga közé kicsoda hatol be? Zsolt 104,28 14Ki nyitotta fel orczájának ajtait? Fogainak sorai körül rémület lakik! Ésa 49,15-16 15Büszkesége a csatornás pajzsok, összetartva mintegy szorító pecséttel. Zsolt 25,4-5 Zsolt 25,9 16Egyik szorosan a másikhoz lapul, hogy közéje levegő se megy. Zsolt 31,9 17Egyik a másikhoz tapad, egymást tartják, egymástól elszakadhatatlanok. 18Tüsszentése fényt sugároz ki, és szemei, mint a hajnal szempillái. Ésa 25,9 Zsolt 31,25 19A szájából szövétnekek jőnek ki, és tüzes szikrák omlanak ki. Zsolt 104,7 20Orrlyukaiból gőz lövel elő, mint a forró fazékból és üstből. 21Lehellete meggyujtja a holt szenet, és a szájából láng lövel elő. Zsolt 26,9 22Nyakszirtjén az erő tanyáz, előtte félelem ugrándozik. Róm 2,6-9 2Thess 1,6-7 23Testének részei egymáshoz tapadtak; kemény önmagában és nem izeg-mozog. Jób 34,26-27 Luk 19,42-44 24Szíve kemény, mint a kő, oly kemény, mint az alsó malomkő. Zsolt 18,4-49 25Hogyha felkél, hősök is remegnek; ijedtökben veszteg állnak. Ha éri is a fegyver, nem áll meg benne, legyen bár dárda, kopja vagy kelevéz. Zsolt 20,7 Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorját, az aczélt, mint a korhadt fát. A nyíl vesszője el nem űzi őt, a parittyakövek pozdorjává változnak rajta. Zsolt 96,7-8 Pozdorjának tartja a buzogányütést is, és kineveti a bárd suhogását. Alatta éles cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett. Felkavarja a mély vizet, mint a fazekat, a tengert olyanná teszi, mint a festékedény. Ésa 30,31 Maga után világos ösvényt hagy, azt hinné valaki, a tenger megőszült. Ésa 2,12-13 Nincs e földön hozzá hasonló, a mely úgy teremtetett, hogy ne rettegjen. Lenéz minden nagy állatot, ő a király minden ragadozó felett. Ésa 66,15-16 2Thess 1,8