Jónás 2

Jónás imája és szabadulása

¹Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást. És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel. ^{†Máté 12,40 2}És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából. ³És mondá: Nyomorúságomban az Úrhoz kiálték és meghallgata engem; a Seol torkából sikolték és meghallád az én szómat. ^{†5Móz 24,1 4}Mert mélységbe vetettél engem, tenger közepébe, és körülfogott engem a víz; örvényeid és habjaid mind átmentek rajtam! ^{†Zsolt 42,8 Zsolt 88,17 5}És én mondám: Elvettettem a te szemeid elől; vajha láthatnám még szentséged templomát! ^{†2Móz 20,7 3Móz 19,12 4Móz 30,3 6}Körülvettek engem a vizek lelkemig, mély ár kerített be engem, hinár szövődött fejemre. ^{†Jer 23,11-32 Hós 9,7 7}A hegyek alapjáig sülyedtem alá; bezáródtak a föld závárjai felettem örökre! Mindazáltal kiemelted éltemet a mulásból, oh Uram, Istenem! ^{†Zsolt 48,3 8}Mikor elcsüggedt bennem az én lelkem, megemlékeztem az Úrról, és bejutott az én könyörgésem te hozzád, a te szentséged templomába. ⁹A kik hiú bálványokra ügyelnek, elhagyják boldogságukat; ^{†2Kor 1,17 Jak 5,12 10}De én hálaadó szóval áldozom néked; megadom, a mit fogadtam. Az Úré a szabadítás. ^{†Zsolt 116,17-18 11}És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra. ^{†Ján 18,22-23 3Móz 19,18}