Lukács 18

Hamis bíróról és özvegy asszongyról

¹Monda pedig nékik példázatot is arról, hogy mindig imádkozni kell, és meg nem restülni; Róm 12,12 1Thess 5,17 ²Mondván: Volt egy bíró egy városban, a ki Istent nem félt és embert nem becsült. Mát 10,22 ³Volt pedig abban a városban egy özvegyasszony, és elméne ahhoz, mondván: Állj bosszút értem az én ellenségemen. Luk 3,31 ⁴Az pedig nem akará egy ideig; de azután monda ő magában: Jól lehet Istent nem félek és embert nem becsülök; Luk 19,43-44 ⁵Mindazáltal mivelhogy nékem terhemre van ez az özvegyasszony, megszabadítom őt, hogy szüntelen reám járván, ne gyötörjön engem. Luk 19,43-44 Luk 21,23-24 ⁶Monda pedig az Úr: Halljátok, mit mond e hamis bíró! Dán 9,16 Mát 24,15 Mát 24,21-22 ⁷Hát az Isten nem áll-é bosszút az ő választottaiért, kik ő hozzá kiáltanak éjjel és nappal, ha hosszútűrő is irántuk? Luk 18,14-15 ⁸Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön? Róm 11,25-26 Jel 11,2

A farizeus és a vámszedő imája

⁹Némelyeknek pedig, kik elbizakodtak magukban, hogy ők igazak, és a többieket semmibe sem vették, ezt a példázatot is mondá: Péld 30,12-13 ¹⁰Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő. Mát 23,5 ¹¹A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is. Dán 7,13 Mát 24,30 Mát 25,31 Mát 26,64 Márk 13,26 Márk 14,62 ¹²Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek. Luk 18,31 ¹³A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek! Mát 24,32 Márk 13,28 ¹⁴Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és a ki megalázza magát, felmagasztaltatik. Mát 23,12 1Pét 5,5 Luk 14,16

Jézus magához hívja a gyermekeket

¹⁵Vivének pedig hozzá kis gyermekeket is, hogy illesse azokat; mikor pedig a tanítványok ezt látták, megdorgálák azokat. Mát 19,13-15 Márk 10,13 ¹⁶De Jézus magához híván őket, monda: Engedjétek, hogy a kis gyermekek én hozzám jőjjenek, és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa. ¹⁷Bizony mondom néktek: A ki nem úgy fogadja az Isten országát, mint gyermek, semmiképen nem megy be abba. Mát 18,3 Márk 10,15

A gazdagság veszélyei

¹⁸És megkérdé őt egy főember, mondván: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem? Mát 19,16-20 Márk 10,17-31 ¹⁹Monda pedig néki Jézus: Miért mondasz engem jónak? Nincs senki jó, csak egy, az Isten. Mát 24,42-44 ²⁰A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy; tiszteld atyádat és anyádat. 2Móz 20,12-17 ²¹Az pedig monda: Mindezeket ifjúságomtól fogva megtartottam. Ján 8,12 ²²Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, a mid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem. Mát 19,20-22 ²³Az pedig ezeket hallván, igen megszomorodék; mert igen gazdag vala. 2Móz 12,2-20 Mát 26,1-2 Márk 14,1-2 Ján 11,55-57 ²⁴És mikor látta Jézus, hogy az igen megszomorodék, monda: Mily nehezen mennek be az Isten országába, a kiknek gazdagságuk van! Márk 10,23-26 ²⁵Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni. Ján 11,27 ²⁶A kik pedig ezt hallották, mondának: Ki idvezülhet tehát? Mát 26,14-15 Márk 14,10 ²⁷Ő pedig monda: A mi embereknél lehetetlen, lehetséges az Istennél. Jer 32,17 ²⁸És monda Péter: Ímé mi mindent elhagytunk, és követtünk téged! Mát 19,27-29 ²⁹Ő pedig monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, a ki elhagyta házát, vagy szüleit, vagy testvéreit, vagy feleségét, vagy gyermekeit az Isten országáért, Márk 10,29-30 ³⁰A ki sokszorta többet ne kapna ebben az időben, a jövendő világon pedig örök életet. Mát 26,17-20 Márk 14,12-17

Jézus harmadszor jelenti szenvedéseit

³¹És maga mellé vévén a tizenkettőt, monda nékik: Ímé felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik minden az embernek Fián, a mit a próféták megírtak. Luk 9,22 Luk 22,54-64 Luk 23,33-35 Dán 9,26 Ésa 53,2-12 ³²Mert a pogányok kezébe adatik, és megcsúfoltatik, és meggyaláztatik, és megköpdöstetik; Luk 23,1 Luk 24,4-6 ³³És megostorozván, megölik őt; és harmadnapon feltámad. 2Móz 35,2 ³⁴Ők pedig ezekből semmit nem értének; és a beszéd ő előlük el vala rejtve, és nem fogták fel a mondottakat. Mát 28,1-10 Márk 16,1-10 Ján 20,1-18

Vak meggyógyítása

³⁵Lőn pedig, mikor Jerikhóhoz közeledett, egy vak ül vala az út mellett koldulván. Mát 20,29-34 Márk 10,46-52 ³⁶És mikor hallotta a mellette elmenő sokaságot, tudakozódék, mi dolog az? Mát 26,20-30 Márk 14,17-26 Ján 13,21-26 ³⁷Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra. ³⁸És kiálta, mondván: Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! Márk 16,5-6 ³⁹A kik pedig elől mentek, dorgálák őt, hogy hallgasson; de ő annál inkább kiálta: Dávidnak Fia, könyörülj rajtam! Mát 17,22-23 ⁴⁰És Jézus megállván, parancsolá, hogy vigyék azt hozzá; és mikor közel ért, megkérdé őt, Márk 14,25 ⁴¹Mondván: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Az pedig monda: Uram, hogy az én szemem világa megjőjjön. 1Kor 11,24-25 ⁴²És Jézus monda néki: Láss, a te hited téged megtartott. Luk 7,50 Luk 8,48 Luk 17,19 Mát 9,22 Márk 5,34 Márk 10,52 ⁴³És azonnal megjöve annak szeme világa, és követé őt, dicsőítvén az Istent az egész sokaság pedig ezt látván, dicsőséget ada az Istennek. Mát 26,21-23