Lukács 9

a tizenkét apostol kiküldetése

¹Minekutána pedig összehívta Jézus az ő tizenkét tanítványát, ada nékik erőt és hatalmat minden ördögök ellen, és betegségek gyógyítására. Mát 10,1-15 Márk 6,7-13 ²És elküldé őket, hogy prédikálják az Isten országát, és betegeket gyógyítsanak. Mát 23,13 ³És monda nékik: Semmit az útra ne vigyetek, se pálczákat, se táskát, se kenyeret, se pénzt; se két-két ruhátok ne legyen. Luk 10,4 ⁴És valamely házba bementek, ott maradjatok, és onnét induljatok tovább. ⁵És valakik be nem fogadnak titeket, kimenvén abból a városból, még a port is verjétek le lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Mát 10,14 Csel 13,51 ⁶Kimenvén annakokáért, bejárák a falukat, hirdetvén az evangyéliomot, és gyógyítván mindenütt. Luk 8,17 Préd 12,16 Mát 10,26 Márk 4,22 ⁷Meghallá pedig Heródes a negyedes fejedelem, mindazokat, a mik ő általa történtek: és zavarban volt, mivelhogy némelyek azt mondák, hogy János támadt fel a halálból; Mát 14,1-2 Márk 6,14 ⁸Némelyek pedig, hogy Illés jelent meg; mások meg, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik. Ján 15,12 ⁹És monda Heródes: Jánosnak én vettem fejét: kicsoda hát ez, a ki felől én ilyen dolgokat hallok? És igyekezik vala őt látni.

Ötezer férfi jóltartása

¹⁰Visszatérvén pedig az apostolok, elbeszélének néki mindent, a mit cselekedtek. És azokat maga mellé vévén, elvonula magánosan a Bethsaida nevű városnak puszta helyére. Márk 6,30-32 ¹¹A sokaság pedig ezt megtudván, követé őt: és ő örömmel fogadván őket, szóla nékik az Isten országáról, és a kiknek gyógyulásra volt szükségök, azokat meggyógyítá. ¹²A nap pedig hanyatlani kezdett; és a tizenkettő ő hozzá járulván, monda néki: Bocsásd el a sokaságot, hogy elmenvén a körülvaló falvakba és majorokba megszálljanak, és eledelt találjanak, mert itt puszta helyen vagyunk. Mát 14,15-21 Márk 6,35 ¹³Ő pedig monda nékik: Adjatok nékik ti enni. Azok pedig mondának: Nincs nékünk több öt kenyerünknél és két halunknál; hanem ha elmegyünk és mi veszünk eledelt az egész sokaságnak. Luk 9,26 Márk 8,38 ¹⁴Mert valának ott mintegy ötezeren férfiak. Monda pedig az ő tanítványainak: Ültessétek le őket csoportokba ötvenével. Mát 12,31-32 Márk 3,29 ¹⁵És a képen cselekedének, és leülteték valamennyit. Mát 10,18-20 Csel 4,7-8 ¹⁶Minekutána pedig vette az öt kenyeret és a két halat, a mennybe emelvén szemeit, megáldá azokat, és megszegé; és adá a tanítványoknak, hogy a sokaság elé tegyék. Mát 11,15 ¹⁷Evének azért és megelégedének mindnyájan; és felszedék a mi darabok maradtak tőlük, tizenkét kosárral. Mát 9,10-11 Márk 2,15-16

Péter vallástétele. Jézus először jelenti szenvedéseit

¹⁸És lőn, mikor ő magában imádkozék, vele valának a tanítványok; és megkérdé őket, mondván: Kinek mond engem a sokaság? Mát 16,13-20 Márk 8,27-30 ¹⁹Ők pedig felelvén, mondának: Keresztelő Jánosnak; némelyek pedig Illésnek; némelyek pedig, hogy a régi próféták közül támadt fel valamelyik. Luk 9,7-8 ²⁰És monda nékik: Hát ti kinek mondotok engem? Felelvén pedig Péter, monda: Az Isten ama Krisztusának. Mát 18,12-14 ²¹Ő pedig reájok parancsolván, meghagyá, hogy ezt senkinek ne mondják; Mát 16,20 Márk 8,30 ²²Ezt mondván: Szükség az ember Fiának sokat szenvedni és megvettetni a vénektől, a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon feltámadni. Luk 18,31 Luk 24,7 Mát 16,21 Mát 17,22 Mát 20,18 Mát 26,57-67 Mát 27,34-35 Mát 27,50 Márk 8,31 Márk 9,31 Márk 10,33 ²³Mondja vala pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jőni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem. Luk 14,27 Mát 16,24 Márk 8,34 ²⁴Mert a ki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; a ki pedig elveszti az ő életét én érettem, az megtartja azt. Luk 17,33 Mát 10,38-39 Mát 16,25 Márk 8,35 Ján 12,25 ²⁵Mert mit használ az embernek, ha mind e világot megnyeri is, ő magát pedig elveszti vagy magában kárt vall? Mát 16,26 Márk 8,36 ²⁶Mert valaki szégyel engem és az én beszédemet, az embernek Fia is szégyelni fogja azt, mikor eljő az ő dicsőségével, és az Atyáéval és a szent angyalokéval. Luk 12,19 Mát 10,33 Márk 8,38 2Tim 2,12 ²⁷Mondom pedig néktek bizonnyal, hogy vannak az itt állók közül némelyek, kik a halált meg nem kóstolják, mígnem meglátják az Istennek országát. Mát 16,28 Márk 9,1

Jézus megdicsőülése

²⁸És lőn e beszédek után mintegy nyolczadnappal, hogy maga mellé vevé Pétert, Jánost és Jakabot, és felméne a hegyre imádkozni. Jób 39,3 Zsolt 147,9 ²⁹És imádkozása közben az ő orczájának ábrázata elváltozék, és az ő ruhája fehér és fénylő lőn. Mát 17,1-8 Márk 9,2-13 ³⁰És ímé két férfiú beszél vala ő vele, kik valának Mózes és Illés; ³¹Kik dicsőségben megjelenvén, beszélik vala az ő halálát, melyet Jeruzsálemben fog megteljesíteni. ³²Pétert pedig és a vele lévőket elnyomá az álom; de mikor felébredtek, láták az ő dicsőségét, és ama két férfiút, kik vele állanak vala. ³³És lőn, mikor azok eltávoztak ő tőle, monda Péter Jézusnak: Mester, jó nékünk itt lennünk: csináljunk azért három hajlékot, egyet néked, Mózesnek is egyet, és egyet Illésnek; nem tudván mit mond. Mát 6,31-34 Jak 1,5-7 ³⁴És mikor ő ezeket mondá, felhő támada és azokat beárnyékozá; ők pedig megfélemlének, mikor azok bementek a felhőbe. ³⁵És szózat lőn a felhőből, mondván: Ez amaz én szerelmes Fiam, őt hallgassátok. Ésa 42,1 Mát 3,16-17 Ján 3,16 2Pét 1,17 ³⁶És mikor a szózat lőn, találtaték Jézus csak maga. Ők pedig hallgatának, és semmit abból, a mit láttak, senkinek el nem mondának azokban a napokban. Luk 22,28-30 Jel 3,21 ³⁷És lőn másnap, mikor ők a hegyről leszállottak, sok nép méne elébe. Mát 17,14-21 Márk 9,14-29

Ördöngős meggyógyítása. Jézus másodszor jelenti szenvedéseit

³⁸És ímé egy a sokaság közül felkiálta, mondván: Mester, kérlek téged, tekints az én fiamra; mert nékem egyetlen egyem: Mát 6,21 ³⁹És ímé a lélek megragadja őt, és hirtelen kiált; és szaggatja őt, annyira, hogy tajtékot túr, és nehezen megy el tőle, szaggatván őt. Eféz 6,14 ⁴⁰És kérem a te tanítványaidat, hogy űzzék ki azt, de nem tudták. Mát 24,44 Mát 24,46-47 ⁴¹Felelvén pedig Jézus, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! meddig leszek köztetek, és meddig tűrlek titeket? Hozd ide a te fiadat! Ján 13,4 ⁴²A míg pedig az odaméne, azon közben az ördög földhöz üté azt, és megrángatá. De Jézus megdorgálá a tisztátalan lelket, és meggyógyítá a gyermeket, és adá azt az ő atyjának. ⁴³Elálmélkodának pedig mindnyájan az Istennek nagyságos erején. Mikor pedig mindnyájan csodálkozának mind azokon, a miket Jézus cselekedék, monda az ő tanítványainak: Mát 24,43 ⁴⁴Vegyétek füleitekbe ezeket a beszédeket: Mert az embernek Fia az emberek kezébe fog adatni. Mát 17,22-23 Márk 9,31-32 ⁴⁵De ők nem érték e mondást, és el vala rejtve előlük, hogy ne értsék azt; és féltek őt megkérdezni e mondás felől. Márk 9,32

A tanítványok rangvitája

⁴⁶Támada pedig bennök az a gondolat, hogy ki nagyobb közöttük. Luk 22,24 Mát 18,1-5 Márk 9,33-34 ⁴⁷Jézus pedig látván az ő szívök gondolatát, egy kis gyermeket megfogván, maga mellé állatá azt, ⁴⁸És monda nékik: Valaki e kis gyermeket befogadja az én nevemben, engem fogad be; és valaki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem elküldött; mert a ki legkisebb mindnyájan ti közöttetek, az lesz nagy. Mát 18,5 Mát 25,40 Márk 9,37 Ján 13,20 ⁴⁹Felelvén pedig János, monda: Mester, láttunk valakit, a ki a te nevedben ördögöket űz; és eltiltók őt, mivelhogy téged nem követ mi velünk. Márk 9,38 ⁵⁰És monda néki Jézus: Ne tiltsátok el: mert a ki nincs ellenünk, mellettünk van. Mát 12,30 Márk 9,40

A tanítványok hevessége

⁵¹Lőn pedig, mikor az idő elközelgete, hogy ő felvitessék, eltökélte magát, hogy Jeruzsálembe megy, Jak 4,17 ⁵²És követeket külde az ő orczája előtt; és azok elmenvén, bemenének egy samaritánus faluba, hogy néki szállást készítsenek. Róm 2,12 ⁵³De nem fogadák be őt, mivelhogy ő Jeruzsálembe megy vala. Mát 10,34-39 ⁵⁴Mikor pedig ezt látták az ő tanítványai, Jakab és János, mondának: Uram, akarod-é, hogy mondjuk, hogy tűz szálljon alá az égből, és emészsze meg ezeket, mint Illyés is cselekedett? 2Kir 1,10-12 ⁵⁵De Jézus megfordulván, megdorgálá őket, mondván: Nem tudjátok minémű lélek van ti bennetek: Mát 5,44-45 ⁵⁶Mert az embernek Fia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa. Elmenének azért más faluba. Ján 3,17 1Tim 1,15

Jézus követése

⁵⁷Lőn pedig, mikor menének, valaki monda néki az úton: Követlek téged Uram, valahová mégy! Mát 8,19-20 ⁵⁸És monda néki Jézus: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs fejét hová lehajtania. Mát 16,2-3 ⁵⁹Monda pedig másnak: Kövess engem. Az pedig monda: Uram, engedd meg nékem, hogy előbb elmenjek és eltemessem az én atyámat. Mát 8,21-22 ⁶⁰Monda pedig néki Jézus: Hadd temessék el a halottak az ő halottaikat: te pedig elmenvén, hirdesd az Isten országát. Dán 9,25 Malak 3,1 ⁶¹Monda pedig más is: Követlek téged Uram; de előbb engedd meg nékem, hogy búcsút vegyek azoktól, a kik az én házamban vannak. 1Kir 19,19-20 ⁶²És monda néki Jézus: Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára. Mát 5,25-26