Máté 17

Krisztus megdicsőülése

¹És hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé őket magokban egy magas hegyre. ^{†Márk 9,2-13 Luk 9,28-36 2}És elváltozék előttök, és az ő orczája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lőn, mint a fényesség. ^{†2Pét 1,16-18 3}És ímé megjelenék ő nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala ő vele. ^{†Luk 18,14 4}Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet. ^{†Luk 7,29 5}Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok. ^{†Mát 3,17 6}És a tanítványok a mint ezt hallák, arczra esének és igen megrémülének. ^{†Csel 1,12 7}Jézus pedig hozzájok menvén, illeté őket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek! ^{†Dán 12,1 8}Mikor pedig szemeiket fölemelék, senkit sem látának, hanem csak Jézust egyedül. ⁹És mikor a hegyről alájövének, megparancsolá nékik Jézus, mondván: Senkinek se mondjátok el a mit láttatok, míg fel nem támadt az embernek Fia a halálból. ^{†Mát 16,20 10}És megkérdezék őt az ő tanítványai, mondván: Miért mondják tehát az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljőnie? ^{†Mát 11,14 Malak 4,5 11}Jézus pedig felelvén, monda nékik: Illés bizony eljő előbb, és mindent helyreállít; ¹²De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, a mit akarának. Ezenképen az ember Fiának is szenvednie kell majd ő tőlük. ^{†Mát 14,9-10 13}Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szóla nékik. ^{†Luk 1,17}

A kórságos meggyógyítása

¹⁴És mikor a sokasághoz értek, egy ember jöve hozzá, térdre esvén ő előtte, ^{†Márk 9,14-29 Luk 9,37-42 15}És mondván: Uram, könyörülj az én fiamon, mert holdkóros és kegyetlenül szenved; mivelhogy gyakorta esik a tűzbe, és gyakorta a vízbe. ^{†Ésa 13,6-10 Jóel 3,15 2Pét 3,10 16}És elvittem őt a te tanítványaidhoz, és nem tudták őt meggyógyítani. ^{†Dán 2,34-35 Dán 2,44-45 17}Jézus pedig felelvén, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! vajjon meddig leszek veletek? vajjon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok őt ide nékem. ^{†5Móz 32,5 18}És megdorgálá őt Jézus, és kiméne belőle az ördög; és meggyógyula a gyermek azon órától fogva. ^{†Márk 13,28 Luk 21,29 19}Ekkor a tanítványok magukban Jézushoz menvén, mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiűzni? ^{†Mát 10,1 20}Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek. ^{†Mát 21,21 Márk 11,23 Luk 17,6 21}Ez a fajzat pedig ki nem megy, hanemha könyörgés és bőjtölés által. ^{†Mát 5,18 Luk 21,33}

Jézus másodszor jelenti szenvedéseit

²²Mikor pedig Galileában jártak vala, monda nékik Jézus: Az ember Fia emberek kezébe adatik; ^{†Mát 16,21 Mát 20,18 Márk 8,31 Márk 9,31 Márk 10,33 23}És megölik őt, de harmadnapon föltámad. És felettébb megszomorodának. ^{†1Móz 6,11-13 Luk 17,26-27}

A templomadó

²⁴Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedők Péterhez menének és mondának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a kétdrakmát? ^{†2Móz 30,13 25}Monda: Igen. És mikor beméne a házba, megelőzé őt Jézus, mondván: Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektől? ^{†Mát 14,13-21 Luk 9,11-17 Ján 6,1-13 26}Monda néki Péter: Az idegenektől. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok. ^{†Luk 17,35-36 27}De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, a mely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert találsz benne: azt kivévén, add oda nékik én érettem és te éretted. ^{†Mát 13,47 Mát 21,43}