Máté 17

Krisztus megdicsőülése

¹És hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé őket magokban egy magas hegyre. Márk 9,2-13 Luk 9,28-36 ²És elváltozék előttök, és az ő orczája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lőn, mint a fényesség. 2Pét 1,16-18 ³És ímé megjelenék ő nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala ő vele. Luk 18,14 ⁴Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet. Luk 7,29 ⁵Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok. Mát 3,17 ⁶És a tanítványok a mint ezt hallák, arczra esének és igen megrémülének. Csel 1,12 ⁷Jézus pedig hozzájok menvén, illeté őket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek! Dán 12,1 ⁸Mikor pedig szemeiket fölemelék, senkit sem látának, hanem csak Jézust egyedül. ⁹És mikor a hegyről alájövének, megparancsolá nékik Jézus, mondván: Senkinek se mondjátok el a mit láttatok, míg fel nem támadt az embernek Fia a halálból. Mát 16,20 ¹⁰És megkérdezék őt az ő tanítványai, mondván: Miért mondják tehát az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljőnie? Mát 11,14 Malak 4,5 ¹¹Jézus pedig felelvén, monda nékik: Illés bizony eljő előbb, és mindent helyreállít; ¹²De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, a mit akarának. Ezenképen az ember Fiának is szenvednie kell majd ő tőlük. Mát 14,9-10 ¹³Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szóla nékik. Luk 1,17

A kórságos meggyógyítása

¹⁴És mikor a sokasághoz értek, egy ember jöve hozzá, térdre esvén ő előtte, Márk 9,14-29 Luk 9,37-42 ¹⁵És mondván: Uram, könyörülj az én fiamon, mert holdkóros és kegyetlenül szenved; mivelhogy gyakorta esik a tűzbe, és gyakorta a vízbe. Ésa 13,6-10 Jóel 3,15 2Pét 3,10 ¹⁶És elvittem őt a te tanítványaidhoz, és nem tudták őt meggyógyítani. Dán 2,34-35 Dán 2,44-45 ¹⁷Jézus pedig felelvén, monda: Óh hitetlen és elfajult nemzetség! vajjon meddig leszek veletek? vajjon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok őt ide nékem. 5Móz 32,5 ¹⁸És megdorgálá őt Jézus, és kiméne belőle az ördög; és meggyógyula a gyermek azon órától fogva. Márk 13,28 Luk 21,29 ¹⁹Ekkor a tanítványok magukban Jézushoz menvén, mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiűzni? Mát 10,1 ²⁰Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek. Mát 21,21 Márk 11,23 Luk 17,6 ²¹Ez a fajzat pedig ki nem megy, hanemha könyörgés és bőjtölés által. Mát 5,18 Luk 21,33

Jézus másodszor jelenti szenvedéseit

²²Mikor pedig Galileában jártak vala, monda nékik Jézus: Az ember Fia emberek kezébe adatik; Mát 16,21 Mát 20,18 Márk 8,31 Márk 9,31 Márk 10,33 ²³És megölik őt, de harmadnapon föltámad. És felettébb megszomorodának. 1Móz 6,11-13 Luk 17,26-27

A templomadó

²⁴Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedők Péterhez menének és mondának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a kétdrakmát? 2Móz 30,13 ²⁵Monda: Igen. És mikor beméne a házba, megelőzé őt Jézus, mondván: Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektől? Mát 14,13-21 Luk 9,11-17 Ján 6,1-13 ²⁶Monda néki Péter: Az idegenektől. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok. Luk 17,35-36 ²⁷De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, a mely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert találsz benne: azt kivévén, add oda nékik én érettem és te éretted. Mát 13,47-21 Mát 13,43