Máté 27

Jézus Pilátus előtt. Az áruló Júdás vége

¹Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék. Márk 15,1 Luk 22,66 Ján 18,28 ²És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak. Luk 23,1 Ján 18,31-32 ³Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek, Mát 26,16 ⁴Mondván: Vétkeztem, hogy elárultam az ártatlan vért. Azok pedig mondának: Mi közünk hozzá? Te lássad. Mát 27,33-44 Luk 23,32-43 Ján 19,17-27 ⁵Ő pedig eldobván az ezüst pénzeket a templomban, eltávozék; és elmenvén felakasztá magát. Csel 1,18 2Sám 17,23 ⁶A főpapok pedig felszedvén az ezüst pénzeket, mondának: Nem szabad ezeket a templom kincsei közé tennünk, mert vérnek ára. Márk 12,41 ⁷Tanácsot ülvén pedig, megvásárlák azon a fazekasnak mezejét idegenek számára való temetőnek. ⁸Ezért hívják ezt a mezőt vérmezejének mind e mai napig. Csel 1,19 ⁹Ekkor teljesedék be a Jeremiás próféta mondása, a ki így szólott: És vevék a harmincz ezüst pénzt, a megbecsültnek árát, a kit Izráel fiai részéről megbecsültek, Zak 11,12-13 Jer 32,6-9 ¹⁰És adák azt a fazekas mezejéért, a mint az Úr rendelte volt nékem. Ján 11,33 ¹¹Jézus pedig ott álla a helytartó előtt; és kérdezé őt a helytartó, mondván: Te vagy-é a zsidók királya? Jézus pedig monda néki: Te mondod. Márk 15,2-5 Luk 23,2-3 Ján 18,29-38 ¹²És mikor vádolák őt a főpapok és a vének, semmit sem felele. Mát 26,63 Ésa 53,7 ¹³Akkor monda néki Pilátus: Nem hallod-é, mily sok bizonyságot tesznek ellened? Mát 4,25 ¹⁴És nem felele néki egyetlen szóra sem, úgy hogy a helytartó igen elcsodálkozék. Ján 19,9

Jézus és Barabbás

¹⁵Ünnepenként pedig egy foglyot szokott szabadon bocsátani a helytartó a sokaság kedvéért, a kit akarának. Márk 15,6-15 Luk 23,13-25 Ján 18,39 Ján 19,1 ¹⁶Vala pedig akkor egy nevezetes foglyuk, a kit Barabbásnak hívtak. Luk 4,41 ¹⁷Mikor azért egybegyülekezének, monda nékik Pilátus: Melyiket akarjátok hogy elbocsássam néktek: Barabbást-é, vagy Jézust, a kit Krisztusnak hívnak? Mát 10,11 Luk 10,7 ¹⁸Mert jól tudja vala, hogy irigységből adák őt kézbe. Ján 11,47-48 ¹⁹A mint pedig ő az ítélőszékben ül vala, külde ő hozzá a felesége, ezt üzenvén: Ne avatkozzál amaz igaz ember dolgába; mert sokat szenvedtem ma álmomban ő miatta. Mát 27,50 Luk 23,46 Ján 19,30 ²⁰A főpapok és vének pedig reá beszélék a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el. Jak 5,14-15 ²¹Felelvén pedig a helytartó, monda nékik: A kettő közül melyiket akarjátok, hogy elbocsássam néktek? Azok pedig mondának: Barabbást. Mát 14,1-12 Luk 3,19-20 Luk 9,7-9 ²²Monda nékik Pilátus: Mit cselekedjem hát Jézussal, a kit Krisztusnak hívnak? Mindnyájan mondának: Feszíttessék meg! Luk 9,54 ²³A helytartó pedig monda: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig még inkább kiáltoznak vala, mondván: Feszíttessék meg! ²⁴Pilátus pedig látván, hogy semmi sem használ, hanem még nagyobb háborúság támad, vizet vévén, megmosá kezeit a sokaság előtt, mondván: Ártatlan vagyok ez igaz embernek vérétől; ti lássátok! 5Móz 21,6 ²⁵És felelvén az egész nép, monda: Az ő vére mi rajtunk és a mi magzatainkon. Csel 5,28 ²⁶Akkor elbocsátá nékik Barabbást; Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszíttessék.

Jézus megostorozása, csúfolása, felfeszítése és halála

²⁷Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az őrházba, és oda gyűjték hozzá az egész csapatot. Mát 9,34 Mát 12,24-32 Luk 11,15-22 ²⁸És levetkeztetvén őt, bíbor palástot adának reá. ²⁹És tövisből fonott koronát tőnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva előtte, csúfolják vala őt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya! ³⁰És mikor megköpdösék őt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala. Ésa 50,6 ³¹És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt. ³²Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét. Márk 15,21 Luk 23,26 ³³És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek, Márk 15,22-32 Luk 23,32-43 Ján 19,17-27 ³⁴Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni. Zsolt 69,22 ³⁵Minek utána pedig megfeszíték őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének. Zsolt 22,19 ³⁶És leülvén, ott őrzik vala őt. Mát 14,28 ³⁷És feje fölé illeszték az ő kárhoztatásának okát, oda írván: Ez Jézus, a zsidók királya. Márk 15,26 Luk 23,38 Ján 19,19 ³⁸Akkor megfeszítének vele együtt két latrot, egyiket jobbkéz felől, és a másikat balkéz felől. Ésa 53,12 ³⁹Az arramenők pedig szidalmazzák vala őt, fejüket hajtogatván. Zsolt 22,8 ⁴⁰És ezt mondván: Te, ki lerontod a templomot és harmadnapra fölépíted, szabadítsd meg magadat; ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről! Mát 26,61 Ján 2,19 ⁴¹Hasonlóképen a főpapok is csúfolódván az írástudókkal és a vénekkel egyetemben, ezt mondják vala: Mát 13,1-2 ⁴²Másokat megtartott, magát nem tudja megtartani. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és majd hiszünk néki. ⁴³Bízott az Istenben; mentse meg most őt, ha akarja; mert azt mondta: Isten Fia vagyok. Zsolt 22,9 ⁴⁴A kiket vele együtt feszítének meg, a latrok is ugyanazt hányják vala szemére. Mát 13,4-8 Luk 8,4-15 ⁴⁵Hat órától kezdve pedig sötétség lőn mind az egész földön, kilencz óráig. Márk 15,33-39 Luk 23,44-48 Ján 19,28-30 ⁴⁶Kilencz óra körül pedig nagy fenszóval kiálta Jézus, mondván: ELI, ELI! LAMA SABAKTÁNI? azaz: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet? Zsolt 22,2 ⁴⁷Némelyek pedig az ott állók közül, a mint ezt hallák, mondának: Illést hívja ez. Luk 10,19 Csel 28,3-6 ⁴⁸És egy közülök azonnal oda futamodván, egy szivacsot vőn, és megtöltvén eczettel és egy nádszálra tűzvén, inni ád vala néki. Zsolt 69,22 ⁴⁹A többiek pedig ezt mondják vala: Hagyd el, lássuk eljő-é Illés, hogy megszabadítsa őt? Csel 14,3 Zsid 2,4 ⁵⁰Jézus pedig ismét nagy fenszóval kiáltván, kiadá lelkét. Márk 15,37 Luk 23,46 Ján 19,30 ⁵¹És ímé a templom kárpítja fölétől aljáig ketté hasada; és a föld megindula, és a kősziklák megrepedezének; 2Móz 26,31 Zsid 10,19-20 ⁵²És a sírok megnyílának, és sok elhúnyt szentnek teste föltámada. Ésa 6,9-10 ⁵³És kijövén a sírokból, a Jézus föltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelenének. Csel 26,23 ⁵⁴A százados pedig és a kik ő vele őrizték vala Jézust, látván a földindulást és a mik történtek vala, igen megrémülének, mondván: Bizony, Istennek Fia vala ez! Máté 13,19 ⁵⁵Sok asszony vala pedig ott, a kik távolról szemlélődnek vala, a kik Galileából követték Jézust, szolgálván néki; Márk 15,40-41 Luk 23,49 Ján 19,25 ⁵⁶Ezek közt volt Mária Magdaléna, és Mária a Jakab és Józsé anyja, és a Zebedeus fiainak anyja. Luk 8,2-3

Jézus temetése

⁵⁷Mikor pedig beesteledék, eljöve egy gazdag ember Arimathiából, név szerint József, a ki maga is tanítványa volt Jézusnak; 2Móz 34,25 ⁵⁸Ez Pilátushoz menvén, kéri vala a Jézus testét. Akkor parancsolá Pilátus, hogy adják át a testet. ⁵⁹És magához vévén József a testet, begöngyölé azt tiszta gyolcsba, Mát 10,23-24 ⁶⁰És elhelyezé azt a maga új sírjába, a melyet a sziklába vágatott: és a sír szájára egy nagy követ hengerítvén, elméne. Ésa 53,9 ⁶¹Ott vala pedig Mária Magdaléna és a másik Mária, a kik a sír átellenében ülnek vala. Mát 5,15 Luk 8,16 Luk 11,33 ⁶²Másnap pedig, a mely péntek után következik, egybegyűlének a főpapok és a farizeusok Pilátushoz, Mát 10,26 Luk 8,17 Luk 12,2 ⁶³Ezt mondván: Uram, emlékezünk, hogy az a hitető még életében azt mondotta volt: Harmadnapra föltámadok. Mát 27,40 Mát 12,40 ⁶⁴Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, ne hogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél. Mát 7,2 ⁶⁵Pilátus pedig monda nékik: Van őrségetek; menjetek, őríztessétek, a mint tudjátok. Mát 13,12 Mát 25,29 Luk 8,18 Luk 19,26 ⁶⁶Ők pedig elmenvén, a sírt őrizet alá helyezék, lepecsételvén a követ, az őrséggel. Dán 6,17