Márk 7

Jézus óv emberi rendelésektől

¹És hozzá gyűlének a farizeusok és némelyek az írástudók közül, a kik Jeruzsálemből jöttek vala. Mát 15,1-20 ²És látván, hogy az ő tanítványai közül némelyek közönséges, azaz mosdatlan kézzel esznek kenyeret, panaszkodának. Mát 19,30 Mát 20,16 Luk 13,30 ³Mert a farizeusok és a zsidók mind, a régiek rendelését követve, nem esznek, hanemha kezöket erősen megmossák; Márk 9,31 Mát 20,17-19 Luk 18,31-34 ⁴És piaczról jövén sem esznek, ha meg nem mosakodnak; és sok egyéb is van, a minek megtartását átvették, poharaknak, korsóknak, rézedényeknek és nyoszolyáknak megmosását. Márk 8,31 Márk 9,31 Mát 16,21 Mát 17,22 Mát 20,18 Luk 9,22 Luk 17,25 Luk 24,7 ⁵Azután megkérdék őt a farizeusok és az írástudók: Mi az oka, hogy a te tanítványaid nem járnak a régiek rendelése szerint, hanem mosdatlan kézzel esznek kenyeret? Mát 7,1-2 ⁶Ő pedig felelvén, monda nékik: Igazán jövendölt felőletek, képmutatók felől Ésaiás próféta, a mint meg van írva: Ez a nép ajkaival tisztel engem, a szívök pedig távol van tőlem. Ésa 29,13 ⁷Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai. Mát 15,14 Ésa 42,19-20 ⁸Mert az Isten parancsolatját elhagyva, az emberek rendelését tartjátok meg, korsóknak és poharaknak mosását; és sok egyéb efféléket is cselekesztek. Mát 10,24 ⁹És monda nékik: Az Isten parancsolatját szépen félre teszitek, azért, hogy a magatok rendelését tartsátok meg. Márk 14,36 ¹⁰Mert Mózes azt mondotta: Tiszteld atyádat és anyádat. És: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal haljon meg. 2Móz 20,12 2Móz 21,17 ¹¹Ti pedig azt mondjátok: Ha valaki ezt mondja atyjának vagy anyjának: Korbán (azaz: templomi ajándék) az, a mivel megsegíthetnélek: Mát 24,32 Luk 21,29 ¹²Úgy már nem engeditek, hogy az atyjával vagy anyjával valami jót tegyen, ¹³Eltörölvén az Isten beszédét a ti rendelésetekkel, a melyet rendeltetek; és sok effélét is cselekesztek. Mát 20,25 Luk 22,25-27 ¹⁴És előszólítván az egész sokaságot, monda nékik: Hallgassatok reám mindnyájan és értsétek meg: Márk 9,35 ¹⁵Nincs semmi az emberen kívülvaló, a mi bemenvén ő belé, megfertőztethetné őt; hanem a mik belőle jőnek ki, azok fertőztetik meg az embert. Csel 10,14-15 ¹⁶Ha valakinek van füle a hallásra, hallja. Mát 24,44 Mát 25,13 Luk 22,40 ¹⁷És mikor házba ment vala be a sokaság közül, megkérdezék őt tanítványai a példázat felől. Máté 20,29-34 Luk 18,35-43 ¹⁸És monda nékik: Ti is ennyire tudatlanok vagytok-é? Nem értitek-é, hogy a mi kívülről megy az emberbe, semmi sem fertőztetheti meg őt? Luk 12,38 ¹⁹Mert nem a szívébe megy be, hanem a gyomrába; és az árnyékszékbe kerül, a mely minden eledelt megtisztít. Mát 8,5-10 ²⁰Monda továbbá: A mi az emberből jő ki, az fertőzteti meg az embert. ²¹Mert onnan belőlről, az emberek szívéből származnak a gonosz gondolatok, házasságtörések, paráznaságok, gyilkosságok, Mát 26,1-5 Luk 22,1-2 Ján 11,55-57 ²²Lopások, telhetetlenségek, gonoszságok, álnokság, szemérmetlenség, gonosz szem, káromlás, kevélység, bolondság: ²³Mind ezek a gonoszságok belőlről jőnek ki, és megfertőztetik az embert. Márk 5,34 Máté 9,22 Luk 7,50 Luk 8,48 Luk 17,19 Luk 18,42

Jézus meggyógyítja a kananeus asszony leányát

²⁴És onnét fölkelvén, elméne Tírus és Sídon határaiba; és házba menvén, nem akará, hogy valaki észrevegye, de nem titkolhatá el magát. Máté 15,21-28 ²⁵Mert hallván felőle egy asszony, a kinek leányában tisztátalan lélek vala, eljőve és lábaihoz borula. ²⁶Ez az asszony pedig pogány vala síro-fenicziai származású. És kéré őt, hogy űzze ki az ő leányából az ördögöt. Márk 14,14 ²⁷Jézus pedig monda néki: Engedd, hogy először a fiak elégíttessenek meg. Mert nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni. 5Móz 15,11 ²⁸Az pedig felele és monda néki: Úgy van Uram; de hiszen az ebek is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsalékaiból. ²⁹Erre monda néki: E beszédért, eredj el; az ördög kiment a te leányodból. ³⁰És haza menvén, úgy találá, hogy az ördög kiment, a leány pedig az ágyon feküvék. Mát 26,14-16 Luk 22,3-6

Jézus süketnémát gyógyít

³¹Aztán ismét kimenvén Tírus és Sídon határaiból, a galileai tengerhez méne, a Tízváros határain át. ³²És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala őt, hogy vesse reá kezét. Zsolt 118,25-26 ³³Ő pedig, mikor kivitte vala azt a sokaság közül egy magát, az újjait annak fülébe bocsátá, és köpvén illeté annak nyelvét, Márk 8,23 ³⁴És föltekintvén az égre, fohászkodék, és monda néki: Effata, azaz: nyilatkozzál meg. Márk 6,41 Ján 11,41 ³⁵És azonnal megnyilatkozának annak fülei: és nyelvének kötele megoldódék, és helyesen beszél vala. Mát 11,2-6 ³⁶És megparancsolá nékik, hogy senkinek se mondják el; de mennél inkább tiltja vala, annál inkább híresztelék. Márk 1,43-45 ³⁷És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké. Márk 7,20