Zsoltárok 110
Krisztus örök királysága és papsága
1Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá. Máté 22,44 Márk 12,36 Luk 20,42 Csel 2,34-35 Zsid 1,13 2A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között! 3A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja. 4Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint. Zsid 5,6 Zsid 6,20 Zsid 7,17 5Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat; Zsolt 2,9-12 6Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt. Jel 14,14 Jel 16,14 Jel 20,8 7Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét. Fil 2,9 Zsid 1,3 Zsid 1,10-12