Zsoltárok 73

A kegyes ember megütközése és vigasztalódása a hitetlenek szerencséje miatt

1Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek. †Zsolt 18,17-27 2De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak. 3Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét. †Jób 21,7-15 4Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó. 5A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak. †Zsolt 5,5-7 6Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket. †Zsolt 18,3 7A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak. †Zsolt 54,9 Zsolt 59,10 8Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással. †Zsolt 31,19 Zsolt 94,3-7 9Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet. †Jób 21,14-15 10Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek; 11És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem? †Zsolt 89,9 12Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek! †Zsolt 96,10 13Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet; †Jób 9,13-31 Malak 3,14-15 14Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel! †Zsolt 46,4-5 15Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el. †Zsolt 89,10 16Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben. †Ésa 54,10 Luk 16,17 17Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát. †Jób 21,16-20 18Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket. †1Móz 18,25 19Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől. †Jób 20,7-11 Zsolt 37,2 20Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket. †Zsolt 31,19 21Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim: 22Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad. †Jób 22,9 Jób 31,21-22 23De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet. †Zsolt 10,11-13 24Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem. †Zsolt 32,8 25Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön! †Zsolt 16,11 Zsolt 32,10 26Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké! †Zsolt 33,15 27Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled. †1Kor 3,20 28De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet. †Zsolt 18,26-27