Zsoltárok 74
Az Isten házának pusztulásáról panaszkodván, segítséget kér
1Aszáf tanítása. Miért vetettél el, oh Isten, teljesen? Miért füstölög haragod a te legelődnek juhai ellen? Zsolt 80,1 2Emlékezzél meg a te gyülekezetedről, a melyet régen szerzettél és a melyet megváltottál: a te örökségednek részéről, a Sion hegyéről, a melyen lakozol! Zsolt 132,13-14 3Lépj fel a teljes pusztaságba; mindent tönkre tett az ellenség a szent helyen! 4Támadóid a te gyülekezeted hajlékában ordítanak: jeleiket tűzték fel jelekké. Zsolt 27,10 5Úgy tünnek fel, mint mikor valaki fejszéjét emelgeti az erdőnek sűrű fáira. 6Faragványait már mind összetördelték: fejszékkel és pőrölyökkel. 1Kir 9,7-8 7Szent helyedet lángba borították; neved hajlékát földig megfertőztették. 1Kir 9,3 8Ezt mondották szívökben: Dúljuk fel őket mindenestől! Felgyújtották Istennek minden hajlékát az országban. Zsolt 5,5-7 9Jeleinket nem látjuk, próféta nincs többé, és nincs közöttünk, a ki tudná: meddig tart ez? Siral 2,9 10Meddig szidalmaz, oh Isten, a sanyargató? Örökké gyalázza-é az ellenség a te nevedet? 11Miért húzod vissza kezedet, jobbodat? Vond ki kebeledből: végezz! Zsolt 7,16-17 12Pedig Isten az én királyom eleitől fogva, a ki szabadításokat mível e föld közepette. Bir 3,31 Bir 4,24 13Te hasítottad ketté a tengert erőddel; te törted össze a czethalak fejeit a vizekben. 2Móz 14,21-22 14Te rontottad meg a leviathánnak fejét, s adtad azt eledelül a pusztai népnek. Zsolt 86,8 15Te fakasztottad fel a forrást és patakot, te száraztottad meg az örök folyókat. Zsolt 24,1-2 16Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot. 1Móz 1,9-10 17Te szabtad meg a földnek minden határát: a nyarat és a telet te formáltad. 1Móz 8,22 18Emlékezzél meg erről: ellenség szidalmazta az Urat, s bolond nép káromolta a te nevedet. Zsolt 79,13 19Ne adjad a fenevadnak a te gerliczédnek lelkét; szegényeidnek gyülekezetéről ne feledkezzél meg végképen! 2Móz 17,1 20Tekints a szövetségre; mert telve vannak e földnek rejtekhelyei zsaroló tanyákkal. 2Móz 24,8 21A megrontott ne térjen szégyenvallással vissza; a nyomorult és szűkölködő dicsérje a te nevedet. 4Móz 14,22-34 Zsid 3,17 22Kelj fel, oh Isten, és védd a te ügyedet; emlékezzél meg a te gyaláztatásodról, a melylyel naponként illet téged a bolond! 4Móz 14,21-23 Zsid 4,3 23Ne felejtkezzél el ellenségeidnek szaváról, és az ellened támadók háborgatásáról, a mely szüntelen nevekedik! Zsolt 137,7