Zsoltárok 79
Panasz Jeruzsálem elpusztítói ellen
1Aszáf zsoltára. Oh Isten, pogányok jöttek be örökségedbe, megfertőztették szent templomodat, Jeruzsálemet kőhalommá tették. †2Kir 25,1-10 2Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, szenteid húsát a föld vadjainak. †Jób 38,26-27 3Ontották véröket, mint a vizet Jeruzsálem körül, s nem volt, a ki eltemette volna őket. 4Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, csúfságul és nevetségül a körültünk lakóknak. †Zsolt 44,14 Zsolt 80,7 Zsolt 137,7 Ezék 25,3-6 Ezék 26,2 5Meddig haragszol Uram, szüntelen? meddig gerjedez féltő szerelmed, mint a tűz? 6Ontsd ki haragodat a pogányokra, a kik nem ismernek téged, és az országokra, a melyek nem hívják segítségül a te nevedet; †Jer 10,25 7Mert megemésztették Jákóbot, és hajlékát elpusztították. †Zsolt 14,4 8Ne emlékezzél meg rovásunkra elődeink vétkéről; siess elénk irgalmasságoddal, mert megnyomorodunk nagyon. †Ésa 64,9-10 9Segíts meg bennünket, szabadító Istenünk, a te nevednek dicsőségéért; ments meg minket és bocsásd meg vétkeinket a te nevedért. †Ésa 48,9 Ezék 20,22 10Minek mondanák a pogányok: Hol az ő Istenök? Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemeink láttára a te szolgáid kiontott véréért való bosszúállásod. †Ésa 31,4 11Jusson elődbe a foglyok könyörgése; karod hatalmával tartsd meg a halálnak eme fiait; 12És fizess meg szomszédaink keblébe hétszeresen a gyalázatért, a melylyel illettek téged, oh Uram! †Ésa 65,6-7 13Mi pedig, a te néped és a te legelőd nyája, hálát adunk néked mindörökké, s nemzedékről-nemzedékre hirdetjük a te dicséretedet! †5Móz 32,9-13