Zsoltárok 95
Isten dicséretére való hívogatás, engedetlenségtől való óvás
1Jőjjetek el, örvendezzünk az Úrnak; vígadozzunk a mi szabadításunk kősziklájának! Zsolt 33,1 2Menjünk elébe hálaadással; vígadozzunk néki zengedezésekkel. 3Mert nagy Isten az Úr, és nagy király minden istenen felül. Zsolt 86,8 4A kinek kezében vannak a földnek mélységei, és a hegyeknek magasságai is az övéi. Zsolt 24,1-2 5A kié a tenger, és ő alkotta is azt, és a szárazföldet is az ő kezei formálták. 1Móz 1,9-10 6Jőjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le; essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt! Zsolt 100,3 7Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az ő szavát. Zsolt 79,13 8Ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, mint Maszszáh napján a pusztában: 2Móz 17,1 9A hol megkisértettek engem a ti atyáitok; próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet. 2Móz 6,17-21 2Móz 6,10 2Móz 6,22 2Móz 6,23 10Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én útamat! 4Móz 14,22-34 Zsid 3,17 11A kiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére. 4Móz 14,21-23 Zsid 4,3